Rendszertani hely: osztály: emlősök (Mammalia); rend: Párosujjú patások (Artiodactyla); család: valódi szarvasok (Cervidae).
Leírás: Testét csokoládébarna, fekete, illetve fehéresszürke szőrzet borítja. A világosabb színű szőrzet leginkább a nyaktájékra és az állat farára jellemző, de az egyes testtájakat borító szőrzet színárnyalata igen változatos, általában jellemző egy adott földrajzi területre. Feltűnő jellegzetessége, hogy csülkei különösen szélesek, laposak, annak érdekében, hogy az állat ne süppedjen bele a hóba. Az agancs a legtöbb szarvasra jellemző, ám a rénszarvas különleges amiatt, hogy nemcsak a bikáknak, hanem a teheneknek is van agancsuk. A rénszarvasok testméretei is igen különbözőek lehetnek: testhosszuk 120-220 cm, marmagasságuk 87-140 cm, testtömegük pedig 60-318 kg.
Elterjedés, élőhely: Skandináviában, Oroszország északi területein, illetve Kanadában és Alaszkában honos, Grönlandra és Izlandra is betelepítették. Elterjedési területe tehát hatalmas, s nemrégiben még hatalmasabb volt. A történelmi időkben Lengyelországban és Németország egyes vidékein is előfordult, a jégkorszakok idején pedig a mai Magyarország területén is előfordult. Az észak-amerikai alfajokat összefoglaló néven karibunak, az eurázsiaiakat pedig tarándszarvasnak nevezzük, a rénszarvas elnevezés igazából a háziasított tarándszarvast jelenti.
Életmód, táplálkozás: Csapatokban, csordákban jár, s így vonul nyaranta az északabbra fekvő területekre. A csordát általában egy idősebb bika vezeti. Nem válogatós, levelek, lágy szárú növények, gombák, zuzmók szerepelnek étlapján. Táplálékát télen a hó alól kotorja elő.
Szaporodás és egyedfejlődés: Vemhességi ideje 228 nap, ellésenként jobbára csak egyetlen utód születik. Az 5-11 kg-os újszülött szarvasborjú alig egy órával megszületése után már lábra áll és követi anyját, néhány napon belül pedig már csaknem ugyanolyan gyorsan tud szaladni, mint a kifejlett állatok: akár 60-80 km-es óránkénti sebességgel. A fiatalok 18-30 hónapos korukban válnak ivaréretté.
Érdekességek: A rénszarvas agancsa nemcsak azért különleges, mert a tehenek is viselnek ilyen fejéket, hanem azért is, mert igen változatos, érdekes alakú lehet. Sok rénszarvasnál előfordul például, hogy az agancs egyik ága (a gímszarvas szemágának megfelelő ág) lapátszerűen előremered. Az is gyakori, hogy a koronát alkotó ágak alatt az agancs hosszú szakaszon nem ágazik el, így a korona egyfajta "nyélen" ül. A sarkvidéki népek a tarándszarvast már ősidők óta vadásszák, és Eurázsiában már legalább háromezer esztendeje háziasították. |