Nagy mara Dolichotis patagonum Patagonian cavy or mara Großes Mara
Rendszertani hely: osztály: emlősök (Mammalia); rend: rágcsálók (Rodentia); család: tengerimalac-félék (Caviidae). Leírás: A nagy mara igazán különleges teremtmény. Az állatkerti látogatóközönség sajátos megállapítása szerint nyúl, őz és kenguru különös keverékéhez hasonlít leginkább. Valójában persze egyik állathoz sincs sok köze, hiszen a nagy mara valódi rágcsáló. Testhosszuk mintegy 70-75 cm, amelyhez alig 4-5 cm-es farok tartozik. Testtömegük 8-9 kg. Elterjedés, élőhely: Dél-Amerika déli részén, leginkább Közép- és Dél-Argentína területén, Patagóniában honosak. A nyílt, bozótos, füves-sztyeppés területeket kedvelik, ezért leginkább a pampákat részesítik előnyben. Életmód, táplálkozás: Nappali állatok, az éjszakát általában földbe ásott üregekben töltik. Bár jobbára kisebb-nagyobb csoportokban élnek, melyeknek egyedszáma akár a 40-et is elérheti, a csoportok meglehetősen laza közösségek. A nagy mara monogám, azaz egy párja van egész életében. A talajszinten mozognak, táplálékuk jobbára fűfélékből áll. Meglepően gyorsak, szükség esetén 45 km/h sebességet is képesek elérni. Nemcsak lépegetni és vágtázni tudnak, hanem a nyulakhoz hasonlóan ugrálni is, sőt arra is képesek, hogy négy lábukkal egyszerre ugráljanak. Szaporodás, egyedfejlődés: Vemhességi ideje 90-93 nap, egy-egy alom általában 1-3, néha 5 kölyökből áll. A nőstények 2, a hímek csak 6 hónapos korukban érik el az ivarérettséget. Fogságban akár 15 évig is élhetnek, a természetben azonban az ilyen idős állatok kivételesen ritkák. Érdekességek: Mivel élőhelyük általában nyílt terület, nemigen van mód arra, hogy ellenségei elől elbújjon, ezért inkább igyekszik időben észrevenni őket, s szélsebesen elmenekülni előlük. A nagy marák emiatt igen élénk állatok. Nagy szemeikkel állandóan környezetüket fürkészik, állandóan kutatják a rájuk leselkedő veszélyt. Az állatkertben mindez azt jelenti, hogy mindig biztosítani kell az állatok számára elég helyet, hogy elmenekülhessenek. Ellenkező esetben ugyanis a falnak, kerítésnek ugranak ijedtükben, s ekképpen kárt tesznek magukban.