|
Rendszertani hely: osztály: emlősök (Mammalia), rend: kúszóerszényes-alakúak (Diprotodonta); család: kúszóerszényes-félék (Phalangeridae)
Leírás: Színük meglehetősen változatos, nagyok az eltérések az egyes populációk között. Általában ezüstszürke, a hasoldalon világosabb, a hát középvonala felé pedig sötétedő szőrzet jellemző rájuk, Queensland államban azonban sárgásvörös-rézvörös, Tasmániában pedig barnás-füstösszürke színű egyedek élnek. Testtömegük 2-4,5 kg, a hímek általában nagyobbak a nőstényeknél. Farkuk 25-40 cm hosszú.
Elterjedés, élőhely: Egész Kelet-Ausztráliában megtalálhatók, de a kontinens középső és délnyugati területein, valamint Tasmániában is előfordulnak. A fás területeket, nyílt erdőségeket kedvelik leginkább. Viszonylag nagy elterjedési területén három alfaja alakult ki, amelyek - eltérő színezetük miatt - könnyen megkülönböztethetők. Ausztrálián kívül még Új-Zélandon is él, de oda az ember telepítette be.
Életmód, táplálkozás: Éjjel aktív állat, a nappalt faodvakban, sziklahasadékokban, vagy üregekben tölti. Levelekkel, gyümölcsökkel és hajtásokkal táplálkozik, de az ausztráliai kertvárosokban gyakran a szemétben is kutat. Úgynevezett arboricol, azaz fán lakó életmódot folytat.
Szaporodás, egyedfejlődés: A vemhességi idő csupán 17-18 nap, s egyszerre csak egy, néha kettő vagy három utód születik. Kettőnél több utód azonban semmiképpen nem maradhat életben, mert az erszényben csak két emlő van. A fiatalok gyorsan fejlődnek, 4-5 hónapig növekednek az erszényben, s utána néhány hétig még anyjuk hátán lovagolnak, amíg kellőképpen meg nem erősödnek. 11-13 évig is élhetnek.
Érdekességek: Minthogy ideje nagy részét a fák ágai között tölti, farka és mancsai segítségével ügyesen tud kapaszkodni. Mellső lábain a mancs szerkezete olyan, hogy nemcsak a hüvelyk-, hanem a mutatóujj is szembefordítható a többivel. Farkát felül szőrkefe borítja, alul azonban csupasz. Így jobban meg tud kapaszkodni a fákon. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
