Jávorantilop Taurotragus oryx Common eland Elenantilope
Rendszertani hely: osztály: emlősök (Mammalia); rend: párosujjú patások (Artiodactyla); család: tülkösszarvúak (Bovidae) Leírás: A jávorantilop az egyik legnagyobb antilopféle, csak közeli rokona, az óriás jávorantilop (Taurotragus derbianus) mutat nagyobb testméreteket. A jávorantilop marmagassága átlagosan 175 cm, testtömege pedig 590-680 kg, de nagytestű bikáknál ez az érték akár 900 kg is lehet. Testét sárgás-vörösesbarna szőrzet borítja, a nyak azonban néha szürkés színű, különösen az idősebb hímeknél. Itt-ott fekete szőrrel fedett mezőket is találunk az állat testén, például a mellső lábakon, vagy a nyakról lecsüngő lebernyegen, ami főleg a bikáknál fejlett. A törzs két oldalán függőleges lefutású, fehér színű, de igen halovány csíkok figyelhetők meg. Minthogy ilyesfajta csíkokkal általában erdőlakó állatoknál találkozhatunk, valószínű, hogy korábban a jávorantilop is inkább az erdős területeken élt. Mind a hímek, mind a nőstények szarvat viselnek. Általában a nőstények szarva hosszabb, viszont a bikáké erőteljesebb, s a csavart jelleg is kifejezettebben mutatkozik meg rajta. Elterjedés, élőhely: Kelet-, Közép- és Délnyugat-Afrika nyílt területein, fás ligeteiben őshonos Kenyától Angoláig, illetve Ugandától Lesothoig. Napjainkban persze már nem összefüggő az elterjedési területe, hanem kisebb-nagyobb, egymástól elszigetelt területekre szakadozott szét. Életmód, táplálkozás: Növényevő, mi több, kérődző állat, ám nemcsak fűféléken él, mert alkalmanként cserjék, bokrok leveleit is elfogyasztja, sőt a gyümölcsöt sem veti meg. Általában 25-70 egyedet számláló csordákban jár, amelyekben jobbára csak egy, nagyobb egyedszám esetén kettő ivarérett hímnek van helye. Alkalmanként azonban (például vándorláskor) akár több száz állat is összeverődhet. Szívesen alkot vegyes fajösszetételű csoportokat zebrákkal, struccokkal, valamint különféle antilopokkal. Szaporodás, egyedfejlődés: Vemhességi ideje 9 hónap, s általában egyszerre csak egy jávorborjú születik. A bikák négy, a tehenek már hároméves korukban ivarérettek, s akár a 23 éves életkort is megérhetik. Érdekességek: A fogságban tartott jávorantilopok általában meglepően szelídnek bizonyulnak, s emiatt több helyen háziállatként kezdték tenyészteni ezt az állatfajt. Rhodesiában (ma: Zimbabwe) is folytattak ilyen kísérleteket, a legtöbb eredményt azonban a dél-Ukrajnai Aszkania-Novában érték el. Ebben a kutatóintézetben 1892 óta foglalkoznak jávorantilopokkal, s a világon itt létesült legelőször jávorantilop-tejgazdaság. A jávorantilop neve egyébként Dél-Afrika holland származású telepeseitől, a búroktól származik, aki az új hazájukban megismert állatokat az európai állatokhoz hasonlították. Minthogy a jávorantilop a jávorszarvasra (Alces alces) emlékeztette őket leginkább, ezt az antilopot is eland-nek, azaz "jávornak" nevezték el.