Rendszertani hely: osztály: emlősök (Mammalia); rend: főemlősök (Primates); család: csuklyásmajomfélék (Cebidae).
Leírás: 27-48 cm hosszúságú testéhez 25-44 cm-es farok tartozik. Testtömege 750-1120 grammig terjed. Testét szürkésbarna szőrzet borítja, a hasoldalán világosabb, barnássárga színben. Arcát fehér rajzolat keretezi, farka vége fekete színű.
Elterjedés, élőhely: Elterjedési területe meglehetősen nagy. Dél-Amerika északi részétől Bolíviáig, keleti irányban pedig az Amazonas-medence mentén csaknem az Atlanti-óceánig terjed. Trópusi esőerdőkben, illetve tövises erdőkben él. E hatalmas elterjedési területen belül az egyes populációknak, népességeknek némileg eltérő feltételekhez kellett alkalmazkodniuk, s ez különböző alfajok kialakulását eredményezte. A zoológusok mintegy tíz alfaját különítik el.
Életmód, táplálkozás: Bár a félmajmok között rendkívül sok éjjel aktív faj akad, a valódi majmokra az ilyesfajta életmód egyáltalán nem jellemző. Az éji majom tehát az egyetlen olyan majomfaj, amely túlnyomórészt éjszaka aktív. Éjszakai életmódját igen nagy szemei is elárulják. Nagy szemei miatt angol nyelvterületen "owl monkey"-nak, azaz "bagolymajomnak" nevezik. Egyébként az állat szaglása és hallása is igen kifinomult. Tápláléka jobbára gyümölcsökből, fiatal levelekből, zsenge hajtásokból, virágokból, magvakból, különféle rovarokból, hernyókból és madártojásokból áll. Párban, vagy kisebb családi csoportokat alkotva él, amely csoportban a szülőpáron kívül a fiatalabb, még nem ivarérett utódok tartoznak.
Szaporodás, egyedfejlődés: Az éji majom vemhességi ideje 126-133 nap. A születésekor 90-105 grammos utód féléves koráig szopik, ivarérettségét kb. kétévesén éri el. Általában eddig marad együtt szüleivel.
Érdekességek: Az éji majmok evolúcióbiológiai szempontból meglehetősen különleges állatok, ugyanis a populációk éppen a fajkeletkezés állapotában vannak. Ez azt jelenti, hogy a különböző alfajok már annyira eltérnek egymástól, hogy csaknem önálló fajnak számítanak. Bár szemre meglehetősen nehéz megkülönböztetni őket, ők maguk azonban a más alfajból való egyedeket már nem mindig tekintik fajtársnak. Legalábbis erre utal az, hogy bizonyos alfajok egymás között már nem szaporodnak. Ebből a szaporodásbiológiai elkülönülésből következik, hogy annak az állatkertnek, amelyik éji majmokat akar tenyészteni, ügyelnie kell arra, hogy a tenyészállatok mind egyazon alfajba tartozzanak. |