Kettősfésűs erszényesegér Dasycercus byrnei Kowari Kowari
Rendszertani hely: osztály: emlősök (Mammalia); rend: ragadozó erszényesek (Dasyuromorphia); család: erszényesnyest-félék (Dasyuridae) Leírás: Kistermetű, mindössze 70-140 gramm tömegű állat, testhossza az orra hegyétől a farka végéig nemigen haladja meg a 30 cm-t. Testét szürkés szőrzet borítja, amely a hasoldalon világosabb, néhol egészen fehéres. A farok végét fekete szőrfésű díszíti. Elterjedés, élőhely: Ausztrália középső-keleti területeinek gyér növényzetű, félsivatagos vidékein él. Az Északi Terület déli részén, ahol korábban igen gyakori volt, manapság már csak ritkán fordul elő. Életmód, táplálkozás: Bár "erszényesegér"-nek hívják, életmódja egyáltalán nem emlékeztet az egérre, vérmes ragadozó ugyanis. Tápláléka jobbára rovarokból és más ízeltlábúakból, kisebb gerincesekből áll, amelyeket nagy ügyességgel ejt zsákmányul. Tápláléka után éjszaka jár, nappal visszahúzódik föld alatti járatába. Járatát gyakran saját maga ássa ki, de arra is akad példa, hogy más állatok elhagyott járatait alakítja át saját ízlése szerint. Szaporodás, egyedfejlődés: A vemhességi idő igen rövid, csak 30-35 napig tart. Ellés előtt az erszény környéke, amely rendesen csak egy alig látható bemélyedés, szőrtelenné válik és kivörösödik. Ennek az állatnak nincs olyan kifejezett, zsebszerű erszénye, mint például a kenguruknak. Az újszülöttek alig 3 mm hosszú apróságok, számuk ellésenként a hatot is meghaladhatja. Ha azonban ilyen sok kölyök születik, csak az első hat marad életben, mert az anyának csak hat emlője van. Az utódok gyorsan fejlődnek, kéthónapos korukban már anyjuk hátán utazva ismerkednek a világgal. Érdekességek: A fajt 1896-ban írták le a tudomány számára Dasyuroides byrnei tudományos névvel. A természettudósok többsége azonban ma már azon a véleményen van, hogy állatunk a mulgara erszényesegérrel (Dasycercus cristicauda) olyan közeli rokonságban áll, hogy egyazon nembe (Dasycercus) tartoznak.