Rendszertani hely: osztály: emlősök (Mammalia); rend: ragadozók (Carnivora); család: medvefélék (Ursidae)
Leírás: Testhossza a 2 m-t, tömege pedig a 150 kg-ot is elérheti, de a legtöbb állat ennél kisebb, bár a legnagyobb ismert örvösmedve alatt 173 kg-ot mutatott a mérleg. Szőrzete szinte mindenütt fekete, kivéve a mellkas tájékát, ahol sárgásfehér, V alakú mellsávot visel. Magyar nevét is erről a sávról kapta. A többi medvéhez képest az örvösmedvének viszonylag nagy fülei vannak.
Elterjedés, élőhely: Afganisztántól keletre, a Himalája vidékén, illetve még tovább egészen Japánig, délen pedig Burmáig honos. Hegyvidéki erdőkben él, de 3600 m-es tengerszint feletti magasságtól feljebb már nemigen találkozhatunk vele.
Életmód, táplálkozás: Tápláléka után jobbára éjszaka jár és szinte minden lehetséges táplálékot elfogyaszt. Néha beéri bogyókkal, gyümölcsökkel, kisebb gerinctelenekkel, vagy lépesmézzel, esetleg kisebb rágcsálókkal, szarvasokkal, máskor egy-egy szarvasmarhát, juhot ragad el, s e kedvtelése miatt nem túl népszerű a helybéli lakosság körében. Gyakran kerül összetűzésbe az emberekkel, néha előfordulnak halálos kimenetelű balesetek is, amelyeket medve okoz. Ennek ellenére maguk az emberek, közvetlenül vagy közvetett módon jóval több örvösmedve pusztulását okozzák.
Szaporodás, egyedfejlődés: Vemhességi ideje 200 nap, az utódok ritkán vannak kettőnél kevesebben. A bocsokat anyjuk védett helyen hozza világra, vagy a sűrű bozótosba húzódva, esetleg egy barlangban, nagyobb üregben. A bocsok háromévesen válnak ivaréretté, és szerencsés esetben akár 20-30 évig is élhetnek.
Érdekességek: A medvék védett barlangjairól a legtöbb ember azt gondolja, hogy azok hatalmas föld alatti üregek, nagy kiterjedésű terek. A valóságban azonban a medvebarlang többnyire meglehetősen szűkös, nemcsak azért, mert az ilyenek gyakoribbak, hanem azért is, mert túlságosan nagy légteret a medve nem tud saját testmelegével "kifűteni". |